Mérték Médiaelemző

Köz, szolgálat, média címmel szervezett konferenciát a Szól a rádió 2.0 Facebook-csoport. Talán mindent elmond a magyar közszolgálatról és médiapolitikáról, hogy civileknek kellett megszervezniük egy olyan szakmai rendezvényt, ami a közszolgálat funkciójának, működésének legfontosabb kérdéseit érinti. A konferencián elhangzott előadások nem voltak tanulság nélküliek, nagyon is érdemes továbbgondolni az ott felvetődött gondolatokat. Urbán Ágnes írása.

Önmagában érdekes, hogy mi indít hozzávetőleg száz embert arra, hogy egy tavaszi vasárnapon beüljön egy előadóterembe és arról tartson vagy hallgasson előadásokat, hogy milyennek kellene lennie a jól működő közszolgálati médiának. Ha van igazán alulról jövő kezdeményezés, ez az volt: egy Facebook-csoport egy aktív tagja, Iványi György vállalta magára a szervezést, sikerült termet és szponzort szereznie, előadókat győzött meg, hogy erre szánják a vasárnapjukat. Regisztrálni stílusosan a Facebookon lehetett, az pedig senkit nem zavart, hogy nem volt svédasztalos vendéglátás, nem ezért mentünk oda.

A Médiatanács döntései az elmúlt másfél évben leginkább a rádiós piac alakulására voltak közvetlen hatással. A nyomtatott és az online piacba való látványos beavatkozás annak ellenére sem történt meg, hogy a médiatörvény a bírságokon keresztül erre elvileg lehetőséget ad; talán nem is volt erre szándék, talán csak a fokozott nemzetközi figyelem miatt nem vállalta ennek kockázatát a hatóság. A televíziók nagy része külföldi székhellyel működik, így a közszolgálati és az országos kereskedelmi csatornákon kívül kevés olyan csatorna van, amelyre a magyar szabályozás befolyással bírna. Marad tehát a rádiós piac, amely rendszerint amúgy is kissé háttérben van, az sem keltett túl nagy figyelmet, hogy a Médiatanács megkezdte a magyarországi rádiós piac szisztematikus átrajzolását. Urbán Ágnes írása.

A frekvenciapályázatok rendszerének átalakítása a budapesti rádiós piacot sem hagyta érintetlenül. A legnagyobb vihart kétségtelenül a Klubrádió körül kialakult helyzet keltette, de a rádiós piac átalakítása sokkal általánosabb problémákra hívja fel a figyelmet. Kétségtelen, hogy a Klubrádió mint vállaltan ellenzéki adó szimbolikus szereplővé vált, de a pályáztatási gyakorlat változása kapcsán inkább arról érdemes elgondolkodni, hogy milyen szerepe van a rádiózásnak a magyar médiapiacon, és mi a frekvenciák elosztása kapcsán kirajzolódó médiapolitikai cél.

A jelenleg a 95,8 MHz-es budapesti frekvencián sugárzó hírrádió frekvenciájára kiírt pályázati felhívás alkalmas lehet a jobboldali kötődése ellenére független hangként működő állomás "megregulázására". Ugyanakkor van egy olyan olvasata is az eljárásnak, hogy az azzal párhuzamosan közzétett pályázati felhívások éppen őt hozzák helyzetbe. Polyák Gábor írása.

A héten a Médiatanács három budapesti rádiós frekvenciával kapcsolatban tart közmeghallgatást. A 88,1 MHz-es frekvenciát jelenleg senki nem használja, korábban ezen működött a hányatott sorsú Rise FM, a 98,0 MHz-es frekvencia a Civil Rádió frekvenciája, a 95,8 MHz pedig jelenleg az InfoRádió sávja. Az első két frekvenciára kiírt pályázat kifejezetten közösségi médiaszolgáltatás nyújtására irányul, a harmadik felhívás alapján kereskedelmi médiaszolgáltatás indítható, évi 77 millió forintért. A legnagyobb lefedettséget e frekvenciák közül a 95,8 Mhz-es frekvencia biztosít, ami a felhívás szerint 2,6 millió hallgatót ér el, sőt ez - a szöveges tartalmak számára tökéletesen megfelelő - monó sugárzással tovább növelhető. A 88,1 MHz-en 1,85 millió, míg a 98,0 MHz-en csak 926 ezer hallgató érhető el. A pályázati felhívások - szemben a Klubrádió frekvenciájára kiírt korábbi pályázattal - nem zárják ki, hogy a nyertes rádiós hálózat kialakításával terjeszkedjen.

A Médiatanács a frekvenciapályázati eljárásokban tetten érhető médiapolitikai céljai a támogatáspolitikájában is visszaköszönnek. A közösségi szolgáltatók napi működésének finanszírozását segítő (rezsi) pályázat eddigi eredménye: a vallási tematikájú rádiók sikeressége, a frekvenciaelosztási eljárások kiemelt szereplőinek preferálása, egyben fontos közösségi szolgáltatók kiszorulása az állami újraelosztásból. Nagy Krisztina írása.

Pályázat a működési költségek részbeni finanszírozására

A közösségi médiaszolgáltatók napi működésének támogatása nem új eleme a szabályozásnak, sőt évek óta meghatározó tétele a közösségi szolgáltatók gazdasági működésének. Az ORTT is évről évre kiírta az ún. rezsi pályázatot, amelyre non-profit műsorszolgáltatók és közműsorszolgáltatók pályázhattak. Korábban is kevesebb forrás állt rendelkezésre, mint amennyi helyi közösségi rádió és televízió működött az országban. Korábban is volt tehát verseny, és az akkori pénzosztás is sok esetben kifogásolható volt. Az ORTT működési anomáliái, az előforduló háttér megállapodások sajnos nem különböztek az egyéb pénzosztó helyek Magyarországon általánosnak mondható működésétől. Mégis annyi megállapítható, hogy a különböző hátterű, de meghatározó, hagyományokkal rendelkező rádiók számíthattak állami támogatásra.

Kutatási adatok hiányában nincs alapos ismeretünk arról, hogy milyen médiafogyasztási szokások jellemzik a leszakadó rétegeket. Fontos lenne pedig tudni, hogy mennyire valós probléma a sokszínű tartalomhoz való hozzáférés, és kik azok, akiket ez egyáltalán érint. Urbán Ágnes írása.

A Mérték Médiaelemző Műhely legutóbbi Sajtószabadság Café rendezvénye médiakutatási kérdésekkel foglalkozott. Vannak olyan adatbázisok, illetve ad-hoc kutatások, amelyek az érdeklődő szakemberek számára támpontul szolgálnak, megismerhetünk olyan folyamatokat, amelyekre saját és személyes környezetünk médiafogyasztási szokásai alapján nem gondoltunk volna. Jellemzően ezek a kutatások piaci szereplők megrendelésére készülnek, így a teljes adatbázishoz való hozzáférés nem lehetséges, vagy ha igen, akkor kevésbé informatívak médiafogyasztási szempontból.

A lappiacon a példányszám adatok bárki számára hozzáférhetőek a MATESZ (Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség) honlapján, de a fogyasztásról valós képet adó, a piaci szereplők által finanszírozott olvasottságkutatás adatai nem ismertek. A televíziós nézettségmérést az AGB Nielsen Médiakutató Kft. végzi; a kutatócég csatornára vagy műsorra vonatkozó adatot nem, kizárólag aggregát adatot publikálhat. A legnagyobb internetes portálok látogatottságáról leginkább a webaudit oldalról tájékozódhatunk, igaz, a piaci szereplők üzleti döntéseiket (pl. reklámköltés) más kutatások alapján hozzák.