Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Magánhatalmak

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt


A Médiatanács pályáztatási gyakorlata kiválóan kiszolgálja a Fidesz médiapolitikájának két fő elvét: széles tömegek közéleti információkhoz legfeljebb irányított fórumokból jussanak, és eközben a jobboldali média gazdasági stabilitása is biztosítva legyen. Polyák Gábor írása.

Azt írja Pokol Béla a médiatörvényt több ponton alkotmánysértőnek minősítő alkotmánybírósági határozathoz írt különvéleményében, hogy meghaladott az a nézet, amely szerint "a sajtószabadság alkotmányos védelme kizárólag az állam közhatalmával szembeni védelmet" jelenti. A valódi veszélyt "a demokratikus nyilvánosságra", ahogy ezt állítólag "médiaszociológiai elemzések tömege mutatja" - nem ugyanazokat a könyveket olvassuk -, "a szervezett magánhatalmak tömegmédiumok feletti és közvetve az emberek feletti uralma jelenti". Eredetileg azt terveztem írni, hogy a Médiatanács a Klubrádió-döntéssel igyekezett gyorsan cáfolni ezt az állítást. Pedig nem így van, a döntés éppen alátámasztja az állítást. Igaz, nincs szó "az egész euro-atlanti térségben" szerveződő globális médiahatalomról. Nekünk kisebb pálya és ehhez igazodó kispályás játékosok jutnak, de magánhatalomnak ugyancsak nem vagyunk híján.

A jelenleg leghatékonyabb magánhatalmat mifelénk Fidesznek hívják. Viselkedésében nehéz más motivációt találni, mint ennek a magánhatalomnak a lehető legszélesebb és legtartósabb kiterjesztése. E magánhatalom - nem tudok szabadulni a kifejezéstől -- szoros kölcsönhatásban áll további, őt fenntartó és általa fenntartott magánhatalmakkal, a gazdaság szinte minden területén. Ráadásul e magánhatalmak - gazdasági potenciáljához képest kissé talán eltúlzott - vonzalmat éreznek a média iránt, a közterületi reklámoktól a kereskedelmi rádión át az ingyenes napilapokig. Olyan folyamat zajlik a médiapiacon, amihez hasonlóról szerb, bolgár, ukrán kollégák számolnak be rendszeresen különböző konferenciákon. E beszámolókat eddig a kívülálló borzongásával hallgattuk, most már sajnos magunkénak is érezzük őket.

Az a szerencsénk, hogy nálunk ez nem rögtön a rendszerváltás után kezdődött. Az "egész euro-atlanti térségben" szerveződő globális médiahatalmak nagyjából húsz évig megmentettek minket magunktól. A médiapiac külföldi befektetőiről persze nem állítható, hogy kizárólag vagy akár elsősorban a magyar közéleti nyilvánosság minőségét tartották volna szem előtt. De a nyers üzleti logika korántsem képes akkora károkat okozni, mint a tisztán politikai hitek és pártérdekek által vezérelt nyilvánosság.

4 Tovább

Egy szűkszavú közlemény titkai


"A Médiatanács újabb médiaszolgáltatóval kötött hatósági szerződést" - és ami a sablonos közlemény mögött rejlik. Nagy Krisztina írása.

A Médiatanács honlapján olvasható közlemény szerint az RTL Klub műsorszolgáltatási szerződését december közepén a Médiatanács hatósági szerződéssé alakította. A honlapon a megkötött hatósági szerződésről további információ nem található, pedig a szerződés egyes elemei a médiapiacot érintő fontos kérdésekre is választ adhatnak. Az ügy hátterében álló legfontosabb kérdés az, milyen feltételekkel, és formában működik tovább a két országos kereskedelmi televízió 2012. július közepétől.

Műsorszolgáltatási szerződés - hatósági szerződés

Az új médiatörvény a korábbi sui generis jogintézményként működő műsorszolgáltatási szerződés helyett, minden analóg földfelszínen sugárzó médium esetében bevezette a hatósági szerződés intézményét. Az új pályázatok eredményeként a médiatanács már hatósági szerződéssel jogosítja a nyerteseket, a még le nem járó szerződésekre pedig átalakítási kötelezettséget mond ki a törvény. A rádióknak és televízióknak 2011. december 31-ig kell kezdeményezni a szerződés átalakítását, és amennyiben ezt nem kérik, a médiatanács hivatalból indítja meg az eljárást.

A műsorszolgáltatási szerződés intézménye korábban sok vitát és jogi eljárást generált azért, mert alapjaiban egy magánjogi jellegű jogviszonyt rögzített a médiahatóság és a műsorszolgáltató között, de emellett közjogi elemekkel is operált. Például a szerződésben rögzített kötbér szankciót a korábbi médiahatóság közigazgatási határozatban is megállapíthatta. Az AB 2007-ben a jogbiztonság sérelme miatt a médiatörvényben szabályozott kevert jogi megoldást alkotmányellenesnek minősítette.(46/2007 AB határozat)

0 Tovább

Szolgálni vagy uralni


A brit kommunikációs hatóságnál már régen rájöttek, hogy nem árt ismerni a szabályozandó piacot és kutatásaikat a nyilvánosság elé is tárják. A magyar médiahatóságnál nincs se átfogó kutatás, se nyilvánosság. Urbán Ágnes cikke.

Az Egyesült Királyság kommunikációs hatósága, az Ofcom (Office of Communications) közismerten az egyik leghatékonyabban működő konvergens hatóság. Az intézmény 2003-ban jött létre öt, addig különálló hatóság jogkörének összevonásával: ahogy a technológia fejlődött, az iparági határok elmosódtak és a felhasználók is egyre nagyobb arányban fogyasztottak médiatartalmat infokommunikációs eszközökön keresztül, logikus módon adódott az addig különálló (hírközlési, rádiós és televíziós) területeken működő hatóságok integrálása. Ez a folyamat más hatóságoknál is lezajlott, az Ofcom-minta mind több országban terjedt el. Ahogy sokan a BBC-t a közszolgálati műsorszolgáltatás etalonjának tartják, gyakorlatilag ugyanezt a szerepet az infokommunikációs szektorok szabályozásában az Ofcom tölti be.

A brit hatóság egyik legfőbb erőssége a kutatási tevékenység: részint házon belül készült, részint pedig külső szakmai műhelyektől megrendelt kutatások segítik a döntéshozatalt. Jelentések, konzultációk, elemzések készülnek a hatósági működés különböző területeiről, de a BBC éves jelentései is elérhetők. Önmagában az is tanulságos, hogy milyen témákban és milyen módszertannal végez kutatásokat az Ofcom, az elmúlt időszakból kiemelkedik a gyermekek médiahasználatával foglalkozó 175 oldalas jelentés vagy a média sokszínűség mérésének kérdésében indított nyilvános konzultáció. Talán mondani sem kell, hogy ezek a dokumentumok egytől egyig nyilvánosak, a brit adófizetők éppúgy láthatják, hogy milyen anyagok készülnek a hatóság költségvetéséből, mint az érdeklődő szakértők.

0 Tovább

Házőrző vagy rendőrkutya?

Miközben a parlamenti ombudsmani rendszer a szemünk előtt sorvadozik; ma még négy biztosunk van, de két hét múlva már csak egy lesz, új szakosított ombudsman-intézménynek is örvendhetnénk. De tényleg, van okunk az örömre? Majtényi László írása.*

Először a nemzetközi színtéren nézzünk szét, azután a magyar szabályozásra vessünk egy pillantást, végül pedig a médiaombudsmanok eddigi teljesítményére.

1. Az ombudsman-irodalom legfontosabb toposzainak egyike, hogy az ombudsman a szabadság, olykor a fogyasztók jogainak a védelmezője, a polgárok érdekében működő házőrző, jelzőkutya. Független, de nincsenek döntési jogai, vizsgálatai eredményeképpen nem határozatokat, hanem ajánlásokat bocsát ki. Az ombudsmanok rendszerint a közhatalom intézményei, de éppen a sajtó világában elterjedtek a korporatív szervek és az egyes sajtótermékek önálló ombudsmanjai is.

A világ sok országában működnek újság-, sajtó-, média ombudsmanok. Ezek az intézmények Skandináviában és sokfele másutt a világban elterjedtek. Alapvető típusa az újságombudsman (elsőként a japán Asahi Shimbum ombudsmanját szokták emlegetni 1922-ből), de az intézmény az USA-ban is általánosan bevett /Public Editor/. Az első magyarországi kisérletre pedig lásd ezen a linken. Rendszerint az újság vagy a műsorszolgáltató saját fogyasztói javára, a szerkesztőség(ei) munkájának ellenőrzésére hívja életre, oly módon, hogy az ombudsman saját felületet kap, melyet maga szerkeszt, és azon bírálja az adott médium tevékenységét. Ő az, aki a "belső ellenség", aki "kiteregeti a szennyest".

A sajtóombudsman másik típusa nem egy médium ellenőrzését látja el, hanem a média önszabályozó testülete, például a Sajtótanács megbízásából működik. Svédországban 1969. óta működik ilyen biztos igaz, csak az írott sajtóval foglalkozik. Minden médiaombudsman, dolgozzon bár egy sajtótermék érdekében, vagy legyen szakmai szervezet meghatalmazottja független, tekintélyes vizsgáló szerv, pontosabban: személy, aki mindig közismert tekintély.

0 Tovább

A Lomnici-ügy és a főbűnök

Szakmai és etikai szempontból egyelőre csak felemás megoldás született a köztévés retusálási-ügyben. Mong Attila írása.

Két közmédiás vezető bukott bele eddig a Lomnici-féle retusálási ügybe: tegnap felmentették Élő Gábort, az MTI Hírcentrum igazgatóját és az MTVA hír- és hírháttérműsoraiért felelős főszerkesztőjét, Papp Dánielt. Az ügynek ugyan még nincs vége, folytatják tiltakozó akciójukat az éhségsztrájkolók és további felelősségre vonást sürgetnek, de érdemes egy pillanatra megállni és tisztázni, mi is történt szakmai, etikai értelemben.

Az eset röviden: A Híradó tudósításából az aznapi felelős szerkesztő, a riporter és a vágó - feltételezhetően felsőbb utasításra - egy technikai megoldással eltüntették, pontosabban felismerhetetlenné tették az egyik riport szereplőjét, az interjúalany háta mögött beszélgető volt főbírót, Lomnici Zoltánt.

4 Tovább

Mérték Médiaelemző

blogavatar

Posztok a médiáról.

Utolsó kommentek