Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Időutazás 2 – Íme Navracsics kérdései

Mai bejegyzésünkkel kapcsolatban újabb információkkal gazdagodtunk. Birtokunkba került a kormánynak az Alkotmánybíróság részére küldött indítványa, amelyben a médiahatározat értelmezését kéri.

Az atlatszo.hu oknyomozó portál adatigényléssel fordult az Alkotmánybírósághoz, többek között azzal az indítvánnyal kapcsolatban, amely az Alkotmánybíróságtól a médiatörvény-határozat értelmezését kéri. Az indítvány szerint az Alaptörvény értelmezésére irányuló kérdésekről van szó, ezzel a nem kézenfekvő megoldással talált a kormány jogalapot az Alkotmánybíróság megkereséséhez. Ha az Alkotmánybíróság elfogadja, hogy a megfogalmazott "alkotmányjogi problémákkal kapcsolatban az értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből, így az Alkotmánybíróság eljárásának és döntésének eljárási akadálya nincs", akkor ezentúl akár kész normaszöveget is csatolhat a határozatai mellé.

Tartalmilag két kérdést tesz fel az indítvány.

Az első kérdés a nyomtatott és az online sajtótermékek médiahatósági ellenőrzésére vonatkozik. A kormány arra kíváncsi, hogy az alkotmánybírósági döntés alapján egyáltalán alkotmányos lehet-e az a szabályozási megoldás, amely a sajtótermékeket teljes egészében kivonja a hatósági kontroll alól. Ennek a jelentősége az lehet, hogy ha sikerül az Alkotmánybírósággal kimondatni, hogy muszáj fenntartani a nyomtatott és az online sajtó hatósági ellenőrzését, akkor ezzel el lehet hárítani az Európai Unió és az Európa Tanács ezzel ellentétes, a médiatanácsi ellenőrzés és szankcióalkalmazás lehetőségét kizáró követeléseit.

0 Tovább

Időutazás?

A kormány az MTI március 21-i híre szerint arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy részletesen értelmezze azt a határozatát, amely alkotmányellenesnek minősítette a médiaszabályozás több pontját. Majtényi László írása.

"A kabinet várja a testület válaszát, és amint megkapja, a parlament elé terjeszti a médiaszabályozás módosítását, hogy azt május végéig elfogadhassa a Ház - közölte Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, miután szerdán Budapesten tárgyalt az Európa Tanács (ET) főtitkárával."

Hányat írunk, és egyáltalán melyik évszázadban? - kérdezzük magunktól egyre gyakrabban, és nem minden alap nélkül.

A kormányzat, egyszerűen szólva, miközben annyi más játékszere is lenne, két éve folyamatosan szórakozik az Alkotmánybírósággal. Hol elveszi hatásköreit és megteremti az alkotmányellenes ám megsemmisíthetetlen törvényhozási tárgyak, azaz a létezhetetlen létezők logikai osztályát, hol meg a bíróság még megmaradt hatáskörében alkotmányellenesnek minősített szabályokat emeli, infantilis módon, alkotmányos szintre. Megint máskor meg senkinek beleszólást sem engedve - fölös számban - saját engedelemre nevelt bizalmasait küldi a testületbe. De a bíróságtól még elnöke megválasztásának jogát is elvette.

Az engem leginkább foglalkoztató kérdés az, hogy az Alkotmánybíróság vajon milyen arcot vág a legújabb rossz vicchez, melynek tétje a korábbiakhoz képest talán csekélynek látszik (már ha az önbecsülés tétjét nem tartjuk túlzottan fontosnak). Olyat-e, amilyent eddig, vagy előveszi végre azt a komoly arcát, amit a kezdetektől a közelmúltig megszoktunk, mondhatnám azt is, legalább a magam nevében, amit megszerettem. A Sólyom-bíróság soha nem tűrte, hogy kormányok, politikusok szórakozzanak vele, de még azt se, hogy a parlament. És a bíróság önérzete egészen a Nemzeti Együttműködés Tavaszáig látványosan legalábbis nem kopott nagyot.

0 Tovább

Házőrző kutyáknak tilos a belépés

Az Alkotmánybíróság alábecsülte a Nemzeti Együttműködés aktív tagjainak jogtudatosságát. És ennek következtében tévedett, amikor megállapította, hogy a sajtótermékek nyilvántartásba vételi kötelezettsége "nem nehezíti, nem korlátozza, és kiváltképpen nem gátolja a sajtótermék kiadását". Polyák Gábor írása.


Mert történt, hogy egy leginkább debreceni ügyekkel foglalkozó, objektivitásra nem törekvő hírportál fotósát nem engedték be Debrecen Város Báljára. Arra hivatkozva mégsem lehet kitiltani egy hírportált egy közpénzből finanszírozott, közérdeklődésre számot tartó eseményről, hogy az rendszerint a kívánatossal ellentétes álláspontot képvisel. A polgármester kabinetirodája talált is ennél jobb érvet: "A hatályban lévő médiatörvény szerint az internetes sajtótermékeknek nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni magukat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH). A hatóság internetes honlapján elérhető - legutóbb 2011. november 4-én frissített - listában a vagy.hu neve nem szerepel, így a törvény szerint jelenleg nem minősül regisztrált internetes sajtóterméknek. Ezen kívül a vagy.hu 'impresszumában' nem szerepel a kiadó neve, székhelye, a kiadásért felelős személy neve. Az 'impresszum' így nem felel meg a vele szemben támasztott jogszabályi követelményeknek és elvárásoknak."

Márpedig Debrecen város ilyen gazemberekkel nem áll szóba.

Természetesen nem érdemes jogértelmezési vitába bonyolódni. Valószínűleg a levél írója is tisztában van azzal, hogy a regisztrációs kötelezettség elmulasztása egyáltalán nem befolyásolja az adott médium sajtótermék-jellegét. A nyilvántartásba nem vett sajtótermék is sajtótermék, legfeljebb megsérti a médiatörvényt, jelen esetben ráadásul tudatosan.
Ennek lehet ára, a jogsértéssel szembeni fellépés azonban kizárólag az NMHH feladata. De még az NMHH sem korlátozhatja a sajtótermék működését, nem kötelezheti a szerkesztőséget a tevékenysége beszüntetésére, legfeljebb (legfeljebb?) bírságot szabhat ki.

A jogértelmezésen túl azonban további két megjegyzés mindenképpen ide kívánkozik.

0 Tovább

Utolsó esély avagy intelem az őrzőkhöz

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az egy évvel ezelőtt elfogadott médiatörvények vizsgálatára készül az Alkotmánybíróság. Dr. Polyák Gábor médiajogász szerint nem érdemes a várakozásokat magasra helyezni, a testületnek a saját árnyékán és a körülötte uralkodó politikai helyzeten is túl kellene lépnie. Esélylatolgatás, döntés előtt.

A médiatörvények körüli vita azon a ponton ért véget, amikor a parlament tönkretette az Alkotmánybíróságot. Nem maradt ugyanis olyan megbízható mérce, amelyhez a vitában résztvevő minden fél igazodni tudna. Hiába hoz esetleg az Alkotmánybíróság ebben az évben döntést legalább néhány kérdésről a médiatörvényekkel kapcsolatban, ezzel legalább azt megelőzve, hogy a gyakorlatilag ellehetetlenüljön még a döntéshozatal lehetősége is, a szeptemberben felhígított és ezzel végleg megalázott testület legitimitása számomra megszűnt. Ez nyilván semmilyen módon nem érinti a határozatok jogilag kötelező erejét és vitathatatlanságát. Mindössze arról van szó, hogy szakmai hivatkozási alapként szűnt meg az intézmény. Szó nincs arról, hogy az Alkotmánybíróság korábbi döntéseit mindig megalapozottnak és helyesnek találtam volna, de volt értelme kritizálni, és ezzel együtt is a legszélesebb kör elfogadta általános mércének. Vitáink azonban ezentúl nem szakmai jellegűek, hanem hitviták. Mércéink pedig távolodnak egymástól.

A hírek szerint annyi bátorság legalábbis lesz a testületben, hogy néhány médiaszabályozási kérdésben mer döntést hozni. Számos hasonló fontosságú ügyben azonban még eddig sem jut el, így például veszni hagyja a magánnyugdíjpénztár-tagok járulékbefizetéseit. Médiaügyekben ezek után csak az a kérdés, hogy mire elég ez a bátorság. Egészen biztos, hogy a határozat előkészítése során súlyos kompromisszumokat kellett kötni, és esély sincs arra, hogy egy átfogó, az 1992-es véleményszabadság-határozatok szellemét követő döntés szülessen. Ebben az esetben pedig nem csak az a kérdés, hogy nincs értelme a határozathozatalnak, hanem az is, hogy mennyi kompromisszumot bírnak el az egyes bírák szakmai és emberi elveik teljes feladása nélkül.

0 Tovább

Mérték Médiaelemző

blogavatar

Posztok a médiáról.

Utolsó kommentek