Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Titkok és hazugságok - Az országos médiaszolgáltatók szerződései

Hiába van három médiatörvényünk, összesen négyszáz körüli paragrafus-számmal, médiaszabályozás számos lényeges kérdése jelenleg megismerhetetlen. A Médiatanács és a médiaszolgáltatási pályázatokon nyertes médiaszolgáltatók olyan hatósági szerződést kötnek egymással, amelyek jelentős mértékben alakítják a szolgáltatók működési feltételeit. E szerződésekből derül ki, mennyit fizetnek a szolgáltatók a hatóság részére, részletezik a műsorszerkezeti és műsortartalmi vállalásokat, a jogkövetkezményeket, adott esetben a digitális átállással kapcsolatos kötelezettségeket. Ezek, a médiarendszert érintő alapvető információk jelenleg nem nyilvánosak. Polyák Gábor írása.

Ahogy már írtunk róla, a Médiatanács az országos kereskedelmi televíziók korábbi szerződéseit az új törvény szerint átalakította. Ugyanez történt az országos kereskedelmi rádiók szerződéseivel is. Erős - de egyelőre semmilyen módon nem igazolt - a gyanúnk, hogy ez az átalakítás nem pusztán formális lépés volt, hanem a szerződések lényeges tartalmi kérdéseit is érintette. Leginkább a médiaszolgáltatási díjak mértékét.

Az RTL Klub és a TV2 szerződési feltételei feltehetően annak a médiapolitikai kihívásnak vannak alárendelve, hogy sikerül-e júliusban magyar joghatóság alatt tartani e szolgáltatókat. Akkor jár le ugyanis a két kereskedelmi televízió 1997-ben kötött és - meglehetősen vitatható körülmények között már 2005-ben - 5 évvel meghosszabbított médiaszolgáltatási szerződése. Ekkor előttük is megnyílik az a lehetőség, hogy tevékenységüket az Európai Unió más tagállamából folytassák, úgy, hogy ebből a néző gyakorlatilag semmit nem vesz észre, és úgy, ahogy ezt teszi a magyar nyelvű csatornák kb. 80%-a. Ez a hazai médiapolitika és médiaszabályozás végét is jelenti, mert gyakorlatilag nem marad olyan szereplő a hazai piacon, akivel szemben a hazai szabályozás érvényesíthető. Már az új médiatörvény is számos, alapvetően helyeselhető gesztust tett e két csatornának, a reklámkorlátok enyhítésétől a közszolgálati kötelezettségek nagy részének megszűntetésén át a korábbi ésszerűtlen médiakoncentrációs szabályok teljes újragondolásáig. Mindez nem lenne kifogásolható, ha világossá tett, nyilvánosan átbeszélt médiapolitikai szándékként fogalmazódott volna meg. Nem így történt.

0 Tovább

Dupla vagy semmi – Ítéletek a Klub Rádió ügyeiben

Újságírók, egyetemi hallgatók, a hírre nyitott ismerősök kérdezik, hogy mi lesz akkor, ha végül a Klub Rádió mindkét frekvencián nyer. Mihez kezd két frekvenciával? Előállhat olyan helyzet, hogy mindkét frekvenciára a Klub kap médiaszolgáltatási jogosultságot? Ezt első olvasatra a Budapest 92,9 MHz frekvenciára kiírt pályázati felhívás és a hatályos médiatörvény is kizárja. Egy alaposabb olvasás viszont erős kételyeket ébreszt. Polyák Gábor írása.


A 92,9 MHz-re vonatkozó pályázati felhívás még az 1996-os médiatörvényre, illetve az ORTT általános pályázati feltételeire hivatkozva zárja ki azt a pályázót, amely nem felel meg az 1996-os médiatörvény tulajdonosi korlátainak. Éppen ez volt az a része a pályázati felhívásnak, amire hivatkozva a Médiatanács megtagadta a médiaszolgáltatási szerződés aláírását. Ezzel kapcsolatban minden úgy történt, ahogy az várható volt: a bíróság elsőfokú ítélete szerint a médiahatóságnak a pályázatot lezáró határozat meghozatala után nem volt lehetősége vitatni a határozatba foglalt eredményt, és szerződést kellett volna kötnie a Klub Rádióval. Minderre csak a Médiatanács - aminek a sajtósai teljes szereptévesztésben vannak, amikor a sajtóközleményeiket gúnyos és vicceskedő hangnemben szórakoztató tartalomként próbálják feltüntetni - képes azt reagálni, hogy "a bíróság megerősítette a Médiatanács elvi álláspontját". Kár, hogy közben "a bíróság (…) döntésének gyakorlati része viszont ellentmond az elvi álláspontnak". Na ne szórakozzunk.

1 Tovább

Perben, haragban - Mi lesz veled Klubrádió?

A Klub Rádió jövője két bírósági eljáráson is múlhat. Az egyik a budapesti 92,9 MHz-es frekvenciára kiírt pályázathoz kapcsolódik, amit a Klub Rádió 2010. áprilisában megnyert, de az időközben megalakuló Médiatanács nem írta alá a szerződését. A másik a budapesti 95,3 Mhz-es frekvenciáért zajló pályázat eredményét vizsgálja felül, amelyen a Klub Rádió szűken, de lemaradt az első helyről. Esélylatolgatás Polyák Gábortól.

Viszonyom a Klub Rádióval személyesnek mondható. Nem vagyok rendszeres hallgató, de különösebb fenntartásaim sincsenek vele kapcsolatban. Viszonyunk személyessége egészen más okra vezethető vissza. Amikor 2010 februárjában nem választottak ORTT-elnökké - rossz belegondolni, hol lennék most, ha nem egészen fél évre mégis megválasztanak, de az is érdekes kérdés, hogy lennék most, ha nem vállalom el a jelöltséget -, akkor ez nagy valószínűséggel a Klub Rádió miatt is volt. A szavazás előtti hétvégén kaptam egy telefonhívást. Azzal a kérdéssel, hogy igaz-e, hogy azt mondtam, baj lehet a Klub Rádió pályázatával. Igaz, válaszoltam, de hogy hol és kinek, azt nem tudom.

Ekkor zajlott a Sláger/Danubius-per, és éppen megszületett az elsőfokú ítélet. Folyamatban volt továbbá a budapesti 92,9 MHz frekvenciára kiírt pályázat, amin pályázott a Klub Rádió is. A Sláger/Danubius-ügy elsőfokú ítéletének bírósági érvelése alapján azonban a Klub valóban nem pályázhatott volna erre a frekvenciára, miközben egy másik budapesti frekvencián műsort szolgáltat, akkor sem, ha nyilatkozik az összeférhetetlenség megszűnéséről. Erre a kockázatra mutattam rá, valahol, valakinek.

Honnan is ismerős ez az érvelés? Szalai Annamária, a Médiatanács elnöke vette elő, amikor nem volt kedve aláírni a Klub nyertes pályázatát. Pedig a Sláger/Danubius-ügyben szerinte minden rendben volt, azzal kapcsolatban nem győzte meg a bíróság.

Szalai Annamária jogértelmezésével két gond van. Az egyik, hogy végül a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban más érvelést követett, ami mellett a Klub pályázata is érvényes. Ez az ítélet egyébként méltatlanul kevés visszhangot kapott, pedig azt a figyelemre méltó eredményt hozta, hogy a Danubius frekvenciájára pályázó Class FM pályázata érvénytelen volt - mégpedig azért, mert nem nyújtotta be azt a lemondó nyilatkozatot, amit a Klub a maga pályázatában benyújtott -, a Neo FM-é viszont érvényes. Időközben persze jött az új médiatörvény, de a Class jogi helyzete mind a mai napig egyáltalán nem tiszta.

1 Tovább

Mérték Médiaelemző

blogavatar

Posztok a médiáról.

Utolsó kommentek