Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Gúzsba kötött szabad rádiózás

A Médiatanács május elején nyilvánosságra hozta a kisközösségi rádiók pályázati felhívás tervezetét, amely mind terjedelmében, mind részletezettségében az általános frekvencia pályázatok felhívásaihoz hasonlít. A felhívástervezet nem igazodik a kisközösségi rádiózás alapvető jellemzőihez, és ennek elsődleges oka az új szabályozás hibájában keresendő. Nagy Krisztina írása.


A korábbi médiatörvény nem ismerte a kisközösségi rádiózás fogalmát. Ezt a médiajogi kategóriát anno az ORTT kreálta, reagálva arra az igényre, hogy ha egy helyi közösség rádiózni akar, viszonylag könnyen jusson kis vételkörzetű frekvenciához. Főként azokon a helyeken volt és van ennek jelentősége, ahol nem működtethető gazdaságosan önálló helyi rádió, és van néhány lelkes, aktív civil, akiknek van véleménye a közösség történéseiről, és ezt el is akarja mondani. Ezek a rádiók a helyi nyilvánosságban a vita lehetőségének fórumaként szolgálhatnak, és sokszor előfordul, hogy maga a rádió is komoly szerepet játszik a közösségépítésben.

1 Tovább

A budapesti rádiós piac

A Médiatanács döntései az elmúlt másfél évben leginkább a rádiós piac alakulására voltak közvetlen hatással. A nyomtatott és az online piacba való látványos beavatkozás annak ellenére sem történt meg, hogy a médiatörvény a bírságokon keresztül erre elvileg lehetőséget ad; talán nem is volt erre szándék, talán csak a fokozott nemzetközi figyelem miatt nem vállalta ennek kockázatát a hatóság. A televíziók nagy része külföldi székhellyel működik, így a közszolgálati és az országos kereskedelmi csatornákon kívül kevés olyan csatorna van, amelyre a magyar szabályozás befolyással bírna. Marad tehát a rádiós piac, amely rendszerint amúgy is kissé háttérben van, az sem keltett túl nagy figyelmet, hogy a Médiatanács megkezdte a magyarországi rádiós piac szisztematikus átrajzolását. Urbán Ágnes írása.

A frekvenciapályázatok rendszerének átalakítása a budapesti rádiós piacot sem hagyta érintetlenül. A legnagyobb vihart kétségtelenül a Klubrádió körül kialakult helyzet keltette, de a rádiós piac átalakítása sokkal általánosabb problémákra hívja fel a figyelmet. Kétségtelen, hogy a Klubrádió mint vállaltan ellenzéki adó szimbolikus szereplővé vált, de a pályáztatási gyakorlat változása kapcsán inkább arról érdemes elgondolkodni, hogy milyen szerepe van a rádiózásnak a magyar médiapiacon, és mi a frekvenciák elosztása kapcsán kirajzolódó médiapolitikai cél.

0 Tovább

InfoRádió 88,1?

A jelenleg a 95,8 MHz-es budapesti frekvencián sugárzó hírrádió frekvenciájára kiírt pályázati felhívás alkalmas lehet a jobboldali kötődése ellenére független hangként működő állomás "megregulázására". Ugyanakkor van egy olyan olvasata is az eljárásnak, hogy az azzal párhuzamosan közzétett pályázati felhívások éppen őt hozzák helyzetbe. Polyák Gábor írása.

A héten a Médiatanács három budapesti rádiós frekvenciával kapcsolatban tart közmeghallgatást. A 88,1 MHz-es frekvenciát jelenleg senki nem használja, korábban ezen működött a hányatott sorsú Rise FM, a 98,0 MHz-es frekvencia a Civil Rádió frekvenciája, a 95,8 MHz pedig jelenleg az InfoRádió sávja. Az első két frekvenciára kiírt pályázat kifejezetten közösségi médiaszolgáltatás nyújtására irányul, a harmadik felhívás alapján kereskedelmi médiaszolgáltatás indítható, évi 77 millió forintért. A legnagyobb lefedettséget e frekvenciák közül a 95,8 Mhz-es frekvencia biztosít, ami a felhívás szerint 2,6 millió hallgatót ér el, sőt ez - a szöveges tartalmak számára tökéletesen megfelelő - monó sugárzással tovább növelhető. A 88,1 MHz-en 1,85 millió, míg a 98,0 MHz-en csak 926 ezer hallgató érhető el. A pályázati felhívások - szemben a Klubrádió frekvenciájára kiírt korábbi pályázattal - nem zárják ki, hogy a nyertes rádiós hálózat kialakításával terjeszkedjen.

2 Tovább

Támogatás, politika - A közösségi rádiók támogatása

A Médiatanács a frekvenciapályázati eljárásokban tetten érhető médiapolitikai céljai a támogatáspolitikájában is visszaköszönnek. A közösségi szolgáltatók napi működésének finanszírozását segítő (rezsi) pályázat eddigi eredménye: a vallási tematikájú rádiók sikeressége, a frekvenciaelosztási eljárások kiemelt szereplőinek preferálása, egyben fontos közösségi szolgáltatók kiszorulása az állami újraelosztásból. Nagy Krisztina írása.

Pályázat a működési költségek részbeni finanszírozására

A közösségi médiaszolgáltatók napi működésének támogatása nem új eleme a szabályozásnak, sőt évek óta meghatározó tétele a közösségi szolgáltatók gazdasági működésének. Az ORTT is évről évre kiírta az ún. rezsi pályázatot, amelyre non-profit műsorszolgáltatók és közműsorszolgáltatók pályázhattak. Korábban is kevesebb forrás állt rendelkezésre, mint amennyi helyi közösségi rádió és televízió működött az országban. Korábban is volt tehát verseny, és az akkori pénzosztás is sok esetben kifogásolható volt. Az ORTT működési anomáliái, az előforduló háttér megállapodások sajnos nem különböztek az egyéb pénzosztó helyek Magyarországon általánosnak mondható működésétől. Mégis annyi megállapítható, hogy a különböző hátterű, de meghatározó, hagyományokkal rendelkező rádiók számíthattak állami támogatásra.

0 Tovább

Magánhatalmak

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt


A Médiatanács pályáztatási gyakorlata kiválóan kiszolgálja a Fidesz médiapolitikájának két fő elvét: széles tömegek közéleti információkhoz legfeljebb irányított fórumokból jussanak, és eközben a jobboldali média gazdasági stabilitása is biztosítva legyen. Polyák Gábor írása.

Azt írja Pokol Béla a médiatörvényt több ponton alkotmánysértőnek minősítő alkotmánybírósági határozathoz írt különvéleményében, hogy meghaladott az a nézet, amely szerint "a sajtószabadság alkotmányos védelme kizárólag az állam közhatalmával szembeni védelmet" jelenti. A valódi veszélyt "a demokratikus nyilvánosságra", ahogy ezt állítólag "médiaszociológiai elemzések tömege mutatja" - nem ugyanazokat a könyveket olvassuk -, "a szervezett magánhatalmak tömegmédiumok feletti és közvetve az emberek feletti uralma jelenti". Eredetileg azt terveztem írni, hogy a Médiatanács a Klubrádió-döntéssel igyekezett gyorsan cáfolni ezt az állítást. Pedig nem így van, a döntés éppen alátámasztja az állítást. Igaz, nincs szó "az egész euro-atlanti térségben" szerveződő globális médiahatalomról. Nekünk kisebb pálya és ehhez igazodó kispályás játékosok jutnak, de magánhatalomnak ugyancsak nem vagyunk híján.

A jelenleg leghatékonyabb magánhatalmat mifelénk Fidesznek hívják. Viselkedésében nehéz más motivációt találni, mint ennek a magánhatalomnak a lehető legszélesebb és legtartósabb kiterjesztése. E magánhatalom - nem tudok szabadulni a kifejezéstől -- szoros kölcsönhatásban áll további, őt fenntartó és általa fenntartott magánhatalmakkal, a gazdaság szinte minden területén. Ráadásul e magánhatalmak - gazdasági potenciáljához képest kissé talán eltúlzott - vonzalmat éreznek a média iránt, a közterületi reklámoktól a kereskedelmi rádión át az ingyenes napilapokig. Olyan folyamat zajlik a médiapiacon, amihez hasonlóról szerb, bolgár, ukrán kollégák számolnak be rendszeresen különböző konferenciákon. E beszámolókat eddig a kívülálló borzongásával hallgattuk, most már sajnos magunkénak is érezzük őket.

Az a szerencsénk, hogy nálunk ez nem rögtön a rendszerváltás után kezdődött. Az "egész euro-atlanti térségben" szerveződő globális médiahatalmak nagyjából húsz évig megmentettek minket magunktól. A médiapiac külföldi befektetőiről persze nem állítható, hogy kizárólag vagy akár elsősorban a magyar közéleti nyilvánosság minőségét tartották volna szem előtt. De a nyers üzleti logika korántsem képes akkora károkat okozni, mint a tisztán politikai hitek és pártérdekek által vezérelt nyilvánosság.

4 Tovább

Mérték Médiaelemző

blogavatar

Posztok a médiáról.

Utolsó kommentek