Mérték Médiaelemző

A jelenleg a 95,8 MHz-es budapesti frekvencián sugárzó hírrádió frekvenciájára kiírt pályázati felhívás alkalmas lehet a jobboldali kötődése ellenére független hangként működő állomás "megregulázására". Ugyanakkor van egy olyan olvasata is az eljárásnak, hogy az azzal párhuzamosan közzétett pályázati felhívások éppen őt hozzák helyzetbe. Polyák Gábor írása.

A héten a Médiatanács három budapesti rádiós frekvenciával kapcsolatban tart közmeghallgatást. A 88,1 MHz-es frekvenciát jelenleg senki nem használja, korábban ezen működött a hányatott sorsú Rise FM, a 98,0 MHz-es frekvencia a Civil Rádió frekvenciája, a 95,8 MHz pedig jelenleg az InfoRádió sávja. Az első két frekvenciára kiírt pályázat kifejezetten közösségi médiaszolgáltatás nyújtására irányul, a harmadik felhívás alapján kereskedelmi médiaszolgáltatás indítható, évi 77 millió forintért. A legnagyobb lefedettséget e frekvenciák közül a 95,8 Mhz-es frekvencia biztosít, ami a felhívás szerint 2,6 millió hallgatót ér el, sőt ez - a szöveges tartalmak számára tökéletesen megfelelő - monó sugárzással tovább növelhető. A 88,1 MHz-en 1,85 millió, míg a 98,0 MHz-en csak 926 ezer hallgató érhető el. A pályázati felhívások - szemben a Klubrádió frekvenciájára kiírt korábbi pályázattal - nem zárják ki, hogy a nyertes rádiós hálózat kialakításával terjeszkedjen.

Hiába van három médiatörvényünk, összesen négyszáz körüli paragrafus-számmal, médiaszabályozás számos lényeges kérdése jelenleg megismerhetetlen. A Médiatanács és a médiaszolgáltatási pályázatokon nyertes médiaszolgáltatók olyan hatósági szerződést kötnek egymással, amelyek jelentős mértékben alakítják a szolgáltatók működési feltételeit. E szerződésekből derül ki, mennyit fizetnek a szolgáltatók a hatóság részére, részletezik a műsorszerkezeti és műsortartalmi vállalásokat, a jogkövetkezményeket, adott esetben a digitális átállással kapcsolatos kötelezettségeket. Ezek, a médiarendszert érintő alapvető információk jelenleg nem nyilvánosak. Polyák Gábor írása.

Ahogy már írtunk róla, a Médiatanács az országos kereskedelmi televíziók korábbi szerződéseit az új törvény szerint átalakította. Ugyanez történt az országos kereskedelmi rádiók szerződéseivel is. Erős - de egyelőre semmilyen módon nem igazolt - a gyanúnk, hogy ez az átalakítás nem pusztán formális lépés volt, hanem a szerződések lényeges tartalmi kérdéseit is érintette. Leginkább a médiaszolgáltatási díjak mértékét.

Az RTL Klub és a TV2 szerződési feltételei feltehetően annak a médiapolitikai kihívásnak vannak alárendelve, hogy sikerül-e júliusban magyar joghatóság alatt tartani e szolgáltatókat. Akkor jár le ugyanis a két kereskedelmi televízió 1997-ben kötött és - meglehetősen vitatható körülmények között már 2005-ben - 5 évvel meghosszabbított médiaszolgáltatási szerződése. Ekkor előttük is megnyílik az a lehetőség, hogy tevékenységüket az Európai Unió más tagállamából folytassák, úgy, hogy ebből a néző gyakorlatilag semmit nem vesz észre, és úgy, ahogy ezt teszi a magyar nyelvű csatornák kb. 80%-a. Ez a hazai médiapolitika és médiaszabályozás végét is jelenti, mert gyakorlatilag nem marad olyan szereplő a hazai piacon, akivel szemben a hazai szabályozás érvényesíthető. Már az új médiatörvény is számos, alapvetően helyeselhető gesztust tett e két csatornának, a reklámkorlátok enyhítésétől a közszolgálati kötelezettségek nagy részének megszűntetésén át a korábbi ésszerűtlen médiakoncentrációs szabályok teljes újragondolásáig. Mindez nem lenne kifogásolható, ha világossá tett, nyilvánosan átbeszélt médiapolitikai szándékként fogalmazódott volna meg. Nem így történt.