Mérték Médiaelemző

A Médiatanács az elmúlt időszakban több írásunkra is reagált. A figyelem megtisztelő, még akkor is, ha a vita nem vezet egyetértésre. Ebben a bejegyzésben kísérletet teszünk arra, hogy a meglehetősen bonyolult jogi helyzet ismertetésével cáfoljuk a hatóságnak a bírságolási gyakorlattal kapcsolatos érveit. Nagy Krisztina és Polyák Gábor írása.

Ha a Médiatanács nemcsak visszautasítja, hanem érdemben is reagál a tevékenységét érintő felvetésekre, akkor talán, ha csak kis mértékben és szűk körben is, de javulhat a magyarországi nyilvánosság állapota. A médiatörvény.hu oldalon - amit egyébként "a magyar sajtószabadság és az európai hagyományokban gyökerező médiaszabályozás elkötelezett támogatói" hoztak létre, akikről az oldal alján kiderül, hogy ők maguk a Médiatanács - a névtelen szerző részletes magyarázatot ad az Összeesküvők című műsor kapcsán felmerült észrevételekre, köztük a Mérték Médiaelemző Műhely honlapján felvetett kérdésekre. Jogászok számára csemege, laikus érdeklődők számára informatív a reakció, és mindenképpen választ érdemel.

Félreértésre adott okot, hogy a döntés indoklásaként az hangzott el: "A Médiatanács a kiskorúak védelméről szóló törvényhelyek megsértését állapította meg, de ennek megsértését az új médiatörvény hatályba lépése óta még nem tapasztalta ennél a televíziónál." A nyilatkozat azt a látszatot keltette, mintha a Médiatanács elfelejtette volna korábbi két határozatát. A mostani leírás ezt a félreértést hívatott korrigálni. Az a jogi pontosság, ahogy az írás az "ismételt" jogsértés fogalmát levezeti, figyelemreméltó. Arra utal, hogy a jogértelmezésben a Médiatanács rigorózusan visszafogott kíván lenni. Az "ismételtség" esetében tehát nem általában a kiskorúak sérelmével kapcsolatban, hanem annak egyes bekezdései mentén kíván eljárni. Ez egy lehetséges, sőt a médiaszolgáltatók számára kedvező jogértelmezés.

A napokban médiahatósági dorgálásban részesült a TV2 az Összeesküvők című műsora miatt. Miért büntette a TV2-őt alig egymillió forintra a médiahatóság, amikor nagyon hasonló műsorért több százmilliós szankciót szabott ki az RTL Klubbal szemben? A két országos csatorna versenyének alakulásában komoly szerepe van a médiahatóságnak. A kiszámíthatóságra, következetességre épülő jogalkalmazói tevékenység nélkül torzulhat a piaci verseny és végső soron pont a védendő értékek szenvedhetnek csorbát. Nagy Krisztina írása

Inkább csak találgatni lehet, vajon a Médiahatóság miért állapított meg csupán 1 millió forint körüli bírságot a TV2 ősszel indult új valóságshowja, az Összeesküvők c. műsorban talált törvénysértések miatt. Ahogy a közleményben olvasható, a Médiatanács a csatornát a valóságshow október 3-i és 4-i műsorai miatt marasztalta el a gyermekvédelmi szabályok megsértésére hivatkozva. Az adásokat magasabb életkori kategóriába kellett volna sorolni, és csak késő este kerülhetettek volna képernyőre. A közigazgatási határozat még nem nyilvános, így a büntetés mértékének indokai sem tudhatók. Annyi azonban kiderül a Médiatanács honlapjáról, hogy a büntetés kiszabását megelőző héten újabb vizsgálatot rendelt el a műsor novemberi adásai miatt. Úgy tűnik tehát, hogy ebben az esetben is magával a formátummal, illetve a valóságshow szerkesztési elveivel, konkrét gyakorlatával van probléma, és nem pusztán egy-két jelenettel. Ezt támasztja alá, hogy a ValóVilág barométer mellett, a Médiatanács honlapján már a műsor indulásától kezdve működött az Összeesküvők barométer is, amely hétről-hétre jelezte a műsorban megjelenő gyerekekre káros elemek előfordulási gyakoriságát.

A büntetés különösen az RTL ValóVilág 4. szériájáért kiszabott közel 300 milliós szankció miatt szorul magyarázatra, amelyet a Médiatanács három határozatban állapított meg, nagyrészt ugyancsak a gyermekvédelmi szabályok megsértése miatt tavaly május és július között. Az óriási büntetés miatt dönthetett úgy az RTL vezetése, hogy a VV5 napi bejelentkezéseit már nem a koraesti műsorsávban, hanem a gyermekvédelmi szabályok szerint vízválasztó 21 óra után sugározza. Ehhez az összeghez képest a TV2-vel szemben kiszabott 1 millió forintos büntetés aránytalanul kevésnek tűnik. A két műsor mélyebb tartalomelemzése nélkül nyilvánvalóan nehéz összehasonlítani az előforduló törvénysértések súlyát, és így a kiszabott büntetéseket is. Kiindulópontként szolgálhat a Médiatanács honlapján elérhető barométer, amelyből kiderül, hogy az Összeesküvőkben kevesebb a trágárság, és alkoholfogyasztás, de a szexualitás tematizálása, illetve a meztelenség bizonyos heteken többször fordult elő, mint a VV4-ben. Ezen nincs is oly sok csodálkoznivaló, hiszen a műsor vállalt célja a párképzés, sőt az ásó, kapa, nagyharang, ahol az oltárhoz vezető utat a nyilvánosság teljes bevonásával tették meg a szereplők.

"A Médiatanács újabb médiaszolgáltatóval kötött hatósági szerződést" - és ami a sablonos közlemény mögött rejlik. Nagy Krisztina írása.

A Médiatanács honlapján olvasható közlemény szerint az RTL Klub műsorszolgáltatási szerződését december közepén a Médiatanács hatósági szerződéssé alakította. A honlapon a megkötött hatósági szerződésről további információ nem található, pedig a szerződés egyes elemei a médiapiacot érintő fontos kérdésekre is választ adhatnak. Az ügy hátterében álló legfontosabb kérdés az, milyen feltételekkel, és formában működik tovább a két országos kereskedelmi televízió 2012. július közepétől.

Műsorszolgáltatási szerződés - hatósági szerződés

Az új médiatörvény a korábbi sui generis jogintézményként működő műsorszolgáltatási szerződés helyett, minden analóg földfelszínen sugárzó médium esetében bevezette a hatósági szerződés intézményét. Az új pályázatok eredményeként a médiatanács már hatósági szerződéssel jogosítja a nyerteseket, a még le nem járó szerződésekre pedig átalakítási kötelezettséget mond ki a törvény. A rádióknak és televízióknak 2011. december 31-ig kell kezdeményezni a szerződés átalakítását, és amennyiben ezt nem kérik, a médiatanács hivatalból indítja meg az eljárást.

A műsorszolgáltatási szerződés intézménye korábban sok vitát és jogi eljárást generált azért, mert alapjaiban egy magánjogi jellegű jogviszonyt rögzített a médiahatóság és a műsorszolgáltató között, de emellett közjogi elemekkel is operált. Például a szerződésben rögzített kötbér szankciót a korábbi médiahatóság közigazgatási határozatban is megállapíthatta. Az AB 2007-ben a jogbiztonság sérelme miatt a médiatörvényben szabályozott kevert jogi megoldást alkotmányellenesnek minősítette.(46/2007 AB határozat)