Újfajta, az önszabályozást a hatósági feladatkörökkel ötvöző médiaszabályozási modellt vázoltak fel a lehallgatási botrány után megoldást kereső britek. Hatóság és állam nélkül, mégis szigorúan. Mong Attila cikke.

Érdekes javaslatot terjesztett elő Nagy-Britanniában egy jogászokból, akadémikusok álló csapat. A javaslat azért figyelemre méltó, mert a Murdoch-sajtóbirodalmat és a teljes brit médiát megrázó lehallgatási botrány közepette élénk vita zajlik Londonban arról, hogy mit kellene változtatni a jelenlegi, főleg önszabályozásra épülő, és mellesleg nagyon is jól működő modellen. (Csak zárójelben: nincs az az önszabályozás ugyanis, amellyel megelőzhető lenne olyan egyértelmű törvénytelenség, mint amilyen a News of the World-nél, vagy a Sun-nál, esetleg más lapoknál előfordult, az önszabályozás nem erre való.) Viszont helyzet van, és újságírók, kiadók, parlamenti képviselők egyaránt úgy érzik, hogy lépéskényszerben vannak, a közvélemény előtt is hathatós intézkedésekkel kell bizonyítaniuk, hogy van megoldásuk. Az előzményekről lásd korábbi írásunkat.

A friss javaslat - amelyet a lehallgatási botrány kivizsgálásával megbízott Leveson-bizottságnak is eljuttattak - valamiféle felturbózott önszabályozó testület lenne, amit azért mindenki megnyugtatására hatóságnak neveznének (Media Standards Authority) - főleg mert egyszerre ruháznák föl a kétfajta megoldás jellemzőivel. A szervezet a print és online sajtót tömörítené - kimaradnának tehát belőle az audiovizuális szolgáltatók-, az iparágtól függetlenül működne, bár az irányító testületében - igaz kisebbségben - lenne néhány korábban szerkesztőként dolgozó szakember, illetve pár gyakorló újságíró is. Az etikai és viselkedési kódexet elfogadó tagok a szervezet emblémáját amolyan védjegyként használhatnák, amellyel azt sugallnák a közönségük felé, hogy felelősen működnek - legyen szó profi szerkesztőségekről, vagy önállóan működő bloggerekről.

Idáig akár egy Európában is sok helyen fellelhető klasszikus önszabályozó szervezet játékszabályait is ismertethettük volna, az igazi újdonság azonban csak ezután következik. A szervezet ugyanis eddig önszabályozó volt, innentől kezdve pedig több olyan jellemvonást mutat, amely inkább valamilyen hatóságra utal, azzal a különbséggel, hogy ez a hatóság az iparágtól éppen úgy nem függene, mint az államtól.