Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

A közszolgálat felelőssége


A közszolgálati médiaszolgáltatók híműsorai körüli botrányok, a szervezeti reakció, a meghatározó szereplők hallgatása intézményi, strukturális problémákról árulkodnak. A közszolgálat szabályozásának egésze alkotmányos alapon és az uniós jogi követelmények alapján is erősen vitatható. Az írás a közszolgálati követelmények számonkérésének jogszabályi környezetét járja körül. Nagy Krisztina írása.

Az új médiaszabályozás alapjaiban alakította át a közszolgálati médiumok szervezetét, finanszírozását, felügyeletét. A létrejött új rendszer legjellemzőbb vonásai az átláthatatlanság, és az "olyan mintha" jellegű szabályozás, amely nem biztosít kiszámítható jogi keretet a közszolgálati médiumok működéséhez. Látszólag minden szükséges szereplő megjelenik, van Közszolgálati Kuratórium, amely gyakorolja a tulajdonosi jogokat, Közszolgálati Testület, amely a működés feletti társadalmi kontrollt hivatott biztosítani. Ugyanakkor nem ők a közszolgálati működés meghatározó szereplői. A valódi kulcsszereplők a Médiaszolgáltató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), illetve a Médiatanács és annak elnöke. A rendszerben sem a Kuratórium, sem a Közszolgálati Testület nincs jogilag szabályozott viszonyban az Alappal, pedig az Alaphoz került a közszolgálati vagyon, a gyártókapacitás, az alkalmazotti állomány.

A médiatörvény nem alakította ki a közszolgálati követelményekért való felelősség átlátható, koherens rendjét. A feladatok és hatáskörök mentén több szereplő is részese lehetne a felügyeleti tevékenységnek, de a feladatkörök és az ehhez kapcsolódó eljárási rend nincs jogilag értelmezhető módon lefektetve. Ebből következően tisztázatlan a beavatkozás mikéntje és az ehhez kapcsolódó felelősségi rend.

A szereplők, és a hozzájuk rendelt feladat- és hatáskörök vizsgálata alapján arra jutottunk, hogy a jogszabályból nem derül, kinek van cselekvési kötelezettsége, ahogy az sem világos, hogy a lehetséges szereplők közül kinek biztosan nincs cselekvési lehetősége, azaz bármi történik, vagy nem történik ellenőrzés címén, az nem a jogi rend következménye.

0 Tovább

Miért nem hívjuk be a BBC-t?

A magyar közmédia egyre mélyebb hitelességi válságban vergődik. A személyi változások nem elegendőek, a vezetőségnek rendszerszerű válaszokkal kellene megnyugtatni az adófizetőket. Nem ártana például a mintának tekintett BBC-től szakértőket hívni és egy rendes átvilágítást végezni. Mong Attila írása.

Kezdődött a Daniel Cohn-Bendit féle hamisított riporttal, folytatódott a Lomnici-féle retusálási üggyel, hogy csak a legnagyobb botrányokat említsük, de a folyamatnak nincsen vége. Alig telik el nap anélkül, hogy a közmédia vezetőségének ne kellene magyarázkodnia kisebb nagyobb, vélt vagy valós, szándékolt vagy véletlen hibákért, védekezni a hírhamisítás vádjai ellen. Legutóbb az új alaptörvény elleni tiltakozásról szóló híradós beszámoló okozott botrányt: az élő adásban nem a több tízezres tömeget, hanem a demonstrálóktól elzárt területet, az "üres" utcát mutatták a kamerák. A híradós riporter azóta internetes mém (lásd képünket, forrás: itt) lett, az intézmény és újságírói az élcelődés céltáblái. A szakmai hibákon túl, a közmédia vezetősége kommunikációs szempontból is súlyosan félrekezelte a válságot is, (mint arra egy PR szakértő is rámutatott), ebben pedig támogatásra talált a médiahatóság és a Médiatanács részéről is. Vezetője Szalai Annamária a Hír TV-nek adott interjújában bagatellizálta az eseményeket és a bírálatokat, megoldottnak tartotta a problémákat azzal, hogy néhány vezetőt lecseréltek. A közmédia azonban immár súlyos intézményi válsággal néz szembe, a hitelességi-deficit nem egyes műsorokat, egyes újságírókat, szerkesztőségeket, hanem az egész intézményt sújtja. Ennek felismerése elengedhetetlen a továbblépéshez, a megoldást pedig intézményesen kell keresnie.

Jó (és persze rossz) nemzetközi mintákban ezen a területen sincsen hiány. Érdemes lenne például a médiahatóság és a közmédia vezetői által gyakran mintának tartott BBC egyik legnagyobb válságát és az arra adott válaszokat tanulmányozni.Mi is történt az intézménnyel?

3 Tovább

A Lomnici-ügy és a főbűnök

Szakmai és etikai szempontból egyelőre csak felemás megoldás született a köztévés retusálási-ügyben. Mong Attila írása.

Két közmédiás vezető bukott bele eddig a Lomnici-féle retusálási ügybe: tegnap felmentették Élő Gábort, az MTI Hírcentrum igazgatóját és az MTVA hír- és hírháttérműsoraiért felelős főszerkesztőjét, Papp Dánielt. Az ügynek ugyan még nincs vége, folytatják tiltakozó akciójukat az éhségsztrájkolók és további felelősségre vonást sürgetnek, de érdemes egy pillanatra megállni és tisztázni, mi is történt szakmai, etikai értelemben.

Az eset röviden: A Híradó tudósításából az aznapi felelős szerkesztő, a riporter és a vágó - feltételezhetően felsőbb utasításra - egy technikai megoldással eltüntették, pontosabban felismerhetetlenné tették az egyik riport szereplőjét, az interjúalany háta mögött beszélgető volt főbírót, Lomnici Zoltánt.

4 Tovább

Mérték Médiaelemző

blogavatar

Posztok a médiáról.

Utolsó kommentek